Nem lesz „államosítás”, de megmarad a 6 napos tárolási kötelezettség (a cikk megjelenése után frissebb infót kaptunk a tárolási kötelezettségről). Többek között meg fog szűnni a „lomizás” lehetősége, emelkednek a büntetési tételek, valamint már nemcsak az átvett anyag súlyát, hanem az értékét is jelenteni kell. Tudtuk meg Tánczos Zoltán, pénzügyőr alezredes, főosztályvezetőtől, aki a Fémkereskedelem 2013-as, várható változásairól beszélt a VJASzSz soproni konferenciáján 2012. novemberben.

Cikkünkben az alezredes úr által összeállított bemutatóanyag vázlatpontjait vesszük sorra.

Az elmúlt hónapokban rengeteg találgatást hallottunk, olvastunk a fémkereskedelem jövőjével kapcsolatosan. Több hírt is kaptunk a várható változásokról, de ez idáig semmi konkrétum nem hangzott el. 2012 októbere óta azonban már nem a meglévő Fémtörvény módosításáról van szó, hanem egy új Fémtörvény megalkotásáról beszélnek a törvényalkotók. A teljes cikk olvasásához kattintson ide...

Változik a hivatalok hatáskör és a feladatmegosztása NAV-on belül, a bevallás feldolgozás és az ellenőrzés terén, a környezetvédelemmel kapcsolatosan pedig hulladékgazdálkodás ellenőrzése terén, amely a pénzügyőrségekhez kerül.   A fémkereskedelem ellenőrzése továbbra is a vámigazgatóságoknál marad.

Mit várnak a hatóságok az új Fémtörvénytől? Mi a cél?

• A fő cél 2009-es Fémtörvényben meghatározott célok valós elérése
• A Fémtörvény kiskapuinak bezárása, értik ez alatt a „lomizási lehetőség” nyújtotta kiskapuk bezárását
• Az illegális kereskedelem felszámolása az illegális fémkereskedők felderítését célzó új szabályok kialakításával
• A szankciórendszer hatékony átalakítása is a célok között szerepel. A fémkereskedőkre vonatkozó szabályok szigorítása helyett a lehetőségekhez képest történő egyszerűsítés várható.

Pontosabban lesz megfogalmazva az új törvényben, hogy...

• ...mi számít fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak
  (pontosítva lesznek a kivételek, pl. a csomagolóanyagok)
• ...mi számít fémkereskedelmi tevékenységnek:
  • pl. engedélyköteles marad a felvásárlás (a hasznosítás céljából történő felvásárlás), és
  • engedélyköteles marad a külföldi felvásárlás is (a hasznosítási célú külföldi felvásárlás), amennyiben az értékesítés Magyarországon történik
• ...mi nem számít önmagában fémkereskedelmi tevékenységnek a felvásárlást követően...
  • tárolás,
  • szállítás,
  • raktározás és
  • értékesítés.

Megszűnik a „lomizás” lehetősége a Hulladékról szóló Törvény (Ht.) meghatározásai miatt. Tehát a „begyűjtés” is tiltott lesz az új, 2013-as fémtörvényben.

A telephely fenntartása nélküli fémkereskedő - egyfajta közvetítői tevékenysége okán - saját maga nem tárolhat fémhulladékot és nem is tároltathat más fémkereskedőnél sem.

Fémkereskedőnek nem minősülő személyek:

• Törvény hatálybalépésekor sem minősülnek fémkereskedőnek az engedély nélkül is folytatható tevékenységeket végző személyek (Az egyéni vállalkozók, gazdálkodó szervezetek, a rájuk vonatkozó szabályok szerint)
• Az átmeneti időszakot (a törvény hatályba lépését követő 3 hónapot) követően nem minősülnek fémkereskedőnek a „Természetes személyek” és a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot szállító és fémkereskedőnek nem minősülő személyek.

Milyen szabályok fognak vonatkozni a Fémtörvényben azokra a személyekre, akik nem fémkereskedők?

• Természetes személy az ingatlanán összesen 3 m³ térfogatú fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tarthat birtokban, illetve tárolhat.
• Az ingatlanon tárolt (max. 3 m³) fémkereskedelmi engedélyköteles anyag kizárólag az ingatlanhoz kapcsolódóan keletkezhet, képződhet. (pl.: házfelújításkor)
• Amennyiben a természetes személy e mennyiséget meghaladó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tárol, úgy a fémkereskedelmi hatóság első ízben kötelezi a teljes mennyiség leadására!
• Amennyiben visszaellenőrzés során a természetes személy a fémkereskedelmi hatóság felhívásának nem tett eleget, úgy bírságot szab ki, illetve lefoglalja/elkobozza az ingatlanon tárolt teljes mennyiséget.
• Azon egyéni vállalkozók, illetve azon gazdálkodó szervezetek, akiknek a (cégjegyzékben szereplő) fő tevékenysége során fémkereskedelmi engedélyköteles anyag keletkezik gyártási hulladékként, azt birtokban tarthatja.
• A vállalkozásoknál (a természetes személyek tekintetében irányadó 3 m³ térfogat maximum) mennyiség nem vizsgálandó.
• Ha az anyag származása tekintetében kétség merülne fel a bizonyítási teher megfordul. (Tehát a VP által megvádoltnak kell bizonyítani az ártatlanságát)

A fémkereskedőnek nem minősülő személyek milyen tevékenységeket folytathatnak? Milyen tevékenységhez nem kell fémkereskedelmi engedély?

• A saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag továbbra is engedély nélkül értékesíthető a fémkereskedők részére
• Meghatározott termékek, termékcsoportok visszavétele, illetve visszaváltása sem lesz engedélyköteles (pl.: hulladékká vált sörös dobozok Tesco általi átvétele)
• Engedéllyel rendelkező épületbontók tevékenysége sem
• Hulladékgazdálkodási közszolgáltató szervezet tevékenységét engedély nélkül végezheti.
• A Fémtörvény igazodik a Hulladéktörvény szabályaihoz, mely alapján a természetes személy hulladékbirtokos engedély nélkül szállíthatja el a saját hulladékát, így a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagát is
• ha nem saját maga szállítja el a fémhulladékát, akkor csak szigorú számadású szállítólevéllel teheti ezt meg (a részletszabályok a végrehajtási rendeletben lesznek)

Felismerésre Alkalmas Jellemzővel rendelkező („FAJ kódos”) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok leadásával kapcsolatos változások:

• FAJ kódos anyagok (pl.: csatornafedél, ipari elektronikai berendezés, villanyoszlop fémhulladék, trafóházak, elektromos betápláló transzformátor, elosztó szekrények) leadása bejelentéshez kötött, illetve a fémkereskedelmi hatóság engedélyéhez kell hozzá. A bejelentés után a fémkereskedelmi hatóság megkeresi a rendőrhatóságot, és a leadni kívánt anyag eltulajdonított volta tekintetében információt kér.

Fémkereskedelmi anyagok tárolásának szabályai (fémkereskedők részére):

• Nem jeleztek változást a „6 napos” tárolási kötelezettség tekintenében. (cikkünk megjelenése óta újabb infókat kaptunk a 6 napos tárolásról)
• A fémkereskedelmi engedélyben meghatározott saját telephelyen tárolható a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag
• Más fémkereskedőnél is tárolható a fémhulladék
• Szerződés alapján tárolható az anyag fémkereskedői telephelyen kívül is, ha ez a tárolási tevékenység a rakodás, illetve a vasúti, vízi szállításhoz szorosan kapcsolódik
• Szerződés alapján tárolható az anyag bérmunka keretében történő munkavégzéshez idegen helyen

Nyilvántartással kapcsolatos változások:

• A Vaslap programot is érintő nyilvántartási változások:
  • A napi jelentésben szerepeltetni kell – az átvett mennyiségen kívül – a vételárat is. Thát a NAV látni kívánja a pénzmozgást tételesen.
  • Tárolni és jelenteni kell a be- és kiszállító eszköz, jármű rendszámát, vasúti vagon számát, hajóazonosító számát, és lehetőséget kell adni egy „egyéb szállítóeszköz” megnevezésre is
  • Külön ÁNYK adatszolgáltatás lesz a jogi személyekkel kötött szerződésben szereplő árak jelentéséhez is
• A Vaslap programot nem érintő nyilvántartásbeli változások
  • A havi zárás a Fémtörvényben is meg fog jelenni (nemcsak a végrehajtási rendeletben)
  • Pontosítani fogják a „gyanú” fogalmát, és azt, hogy a fémkereskedő mikor lesz köteles értesíteni a hatóságot gyanú esetén.

Biztosíték összegek és a büntetések változásai:

• Csökkenteni fogják a tevékenységi biztosíték összegét.
• A bírság összegeket ezzel szemben felemelik
• Bevezetik a méltányosság fogalmát
• A figyelmeztetések körét és szintjeit bővítik
• Változni a fog a hatósági elszállítás költségének kiterhelési rendje

Az anyagban szereplő, várható jogszabályi változásokat nem tekinthetjük teljesen biztosnak, de arra mindenképpen számíthatunk, hogy a fent leírtak meg fognak jelenni a 2013-ban várható új Fémtörvényben.