A 164/2003. (X.18.) kormányrendelet előírása szerint a hulladékok begyűjtéséről, előkezeléséről jelentést kell tenni a hulladékokkal „foglalkozó” vállalkozásoknak. A jelentést általában a cégek által felkért környezetvédelmi megbízottak készítik el. A jelentés elkészítéséhez szükség van több információra. Ezek sorban a következők:

• Bejelentő cég adott telephelyének adatai (cím, telepvezető, besorolási kódok, engedély szám stb.)
• Átvett anyagok mennyisége a lakosságtól vagy a „KÜJ/KTJ szám nélküli” cégektől (EWC, település KSH szerint bontva)
  (Ha egy átadó cég év közben KÜJ/KTJ-ét szerez, arról nem valószínű, hogy utólag értesíteni fogja a bejelentő céget.)
• Átvett anyagok mennyisége a „KÜJ/KTJ számmal rendelkező” gazdasági szervezetektől (EWC, KÜJ, KTJ szerint bontva)
• Átadott anyagok mennyisége KÜJ/KTJ-vel rendelkező gazdasági szervezetkenek (EWC, KÜJ, KTJ szerint bontva). Az átvevő partnernek tudni kell a kezelési kódját és kezelési típusát.
• Előkezelt anyagok mennyisége (kezelési kód szerint). Tudni kell leválogatni azokat a kezeléseket, amelyek EWC változással járnak (pl. vasból rezet válogattunk ki), az EWC változással nem járó kezeléseket (átminősítéseket) nem kell számba venni (pl. vaslemezből „adagolható vas” lett)
• Előkezelések során keletkező másodlagos hulladékok mennyisége (EWC, TEÁOR, Kezeléskód szerinti bontásban)
• Előkezelések során keletkezett – Átvevőknek átadott – hulladékok mennyisége. (Ez megfoghatatlan, hiszen egy cégnél sem választják szét, különítik el a begyűjtött hulladékoktól a válogatással képződő hulladékot. Így azt sem lehet megmondani, hogy a kezeléssel létrejött anyagokat kinek adták el. Minden bizonnyal valamelyik átvevő partnernek.)

Hogyan lehet eleget tenni a Vaslap programból a fenti követelményeknek?
VP - KvVM ellentmondások

Programunk adatbázisa minden adatot tartalmaz, így nem tűnik túl bonyolultnak az eredmény összeállítása. A problémákat viszont – meglepő módon – az okozza, hogy sokkal több adat van az adatbázisban, mint amennyire szükség van a környezetvédelmi éves jelentés összeállításához. Néhány konkrét példa:

• A rontott vételi jegyek ugyanúgy benne vannak a rendszerben, mint a valósak. (Ezeket nem lehet megkülönböztetni egymástól, mivel a Fémtörvény végrehajtási rendelete megtiltotta az anyagmozgás napló utólagos módosítását.)
• Sokan használják a szállítási különbözetet annak ellenére, hogy a VP egyes régiói kifejezetten ellenzik a jogcím használatát. Hová tehetnénk a környezetvédelmi jelentésben a szállítási hiányt vagy többletet? Erre a KvVM jelentés nem tartalmaz ilyen mezőket.
• Mit kezdjünk a korrekciós bizonylatok mennyiségeivel vagy a leltár eltéréssel? Ennek jelölésére sincs mód a környezetvédelmi bejelentő lapokon.
• Stb., de inkább nézzük a megoldást…

Miként oldottuk meg a Vaslap programban a fenti problémákat?

Készítettünk egy „VP jogcím” és „KvVM jelentés laprész” megfeleltető táblát, ahol meg tudjuk adni, hogy melyik jogcímet, melyik környezetvédelmi lap, melyik részén akarjuk szerepeltetni.

• Ennek segítségével össze tudjuk vonni a „normál kereskedelem” és „korrekciós anyagmozgások” mennyiségeit egy adott partnerhez. (Így nem növekszik feleslegesen az átvett mennyiség az EWC kvóta miatt.)
• Ki tudjuk szedni a bértárolással vagy bérmunkával kapcsolatos csökkenéses, illetve növekedéses mennyiségeket.
• A saját keletkezésű (termelő jellegű vagy bontásból származó) hulladékokat TEÁOR számok szerint tudjuk átforgatni a megfelelő lap megfelelő rovataiba.
• A saját telephelyek közötti mozgásokat be tudjuk sorolni.
• A szállítási hiányt és többletet is hozzá tudtuk csatolni a rovatokhoz.
• A jelentésre nem kötelezett (telephely nélküli anyagmozgásokat) pedig egyszerűen kihagytuk a táblázatunkból, így a program nem fog rá felgyűjtést végezni.

Fontos megemlíteni, hogy ezeket a beállításokat Ön is szerkesztheti a törzsadatokban, ha esetleg másként használta a programot, mint ahogy azt a legtöbben tették (pl. tévesen, mínusz előjellel vitt be valamilyen jogcímet az év során rendszeresen).

Mire kell figyelni a jelentés elkészítésekor?

Felhasználóink döntő többsége nem év eleje óta használja a programot, ezért hiányzik a rendszerből az összes év eleji anyagmozgás. Ebben az esetben kézzel kell összeadni a papíron és a programban lévő mennyiségeket. Segítséget jelenthet az „Anyagmozgás napló” modul felső részén látható „EWC-település” lista, ahol – a megfelelő „mozgás szűrés” mellett – kilistázhatja, hogy melyik cégtől, melyik településről mennyi anyagot vásárolt EWC szerint csoportosítva.
A program „KvVM jelentés” modulja csak akkor működik helyesen, ha

• a „Saját vállalkozás adatai” modulban, a telephely sorában megadta a fontos adatokat (telepvezető neve, létszám, stb.)
• minden – Ön által, újonnan felvitt – településnél megadta annak KSH kódját is;
• minden átvevő céghez felvitte annak KÜJ/KTJ számát;
• minden átvevő partnernél megadta a szerződésben szereplő – általa megadott – kezelési kódot;
• minden átvevő partnernél megadta a programban „KvVM típus”-sal jelzett – egy betűs – adatot (előkezelő = E, begyűjtő = B, stb.);
• a törzsadatokban az „EWC kódok”-nál nem tiltotta ki a használt EWC kódokat a jelentésből (Ha nincs engedélye egy adott EWC-re, akkor inkább tiltsa ki a körny. véd. bejelentőről!);
• ne szerepeltessen több soron ugyanolyan kódokat az EWC törzsadat táblában, mert a program is több lapra fogja szétbontani az összesítést. (Ha mégis elkövette, akkor a cikktörzsben állítsa át ugyanarra az egyetlen EWC-re az összes, oda tartozó cikket!).