Cikkünk a pénzügyőr ellenőröknek szól.

A legtöbb megyében a fémkereskedőkhöz ellátogató pénzügyőrök tudják, hogy az „éles” adatbázisban való próba folyamatok nem lesznek eltávolíthatók a vállalkozás adatbázisából, ezért a teszt tartalommal vizsgálják meg a Vaslap programot. Néhány megyében viszont helytelenül értelmezik a program és az adatbázis fogálmát, és tévesen úgy gondolják, hogy „egy teszt programot ők nem fogadhatnak el”...

Minden fórumon igyekszünk kihangsúlyozni, hogy a program egy és ugyanaz, akármilyen adattartalom legyen alatta, tehát nincs külön „demó” program és „éles” program. Ami változhat, az a program által mozgatott adattartalom, az adatbázis. Így egy számítógépen létezhet egy „teszt” adatbázis, és egy „éles” adatbázis is, viszont az ezeket használó program ugyanaz. (A tesztadatbázisban a partnerek, cikkek száma korlátozott és a "Saját Cégnév" sem írható át, ezért nem lehet vele visszaélni.)

Miért kellenek a tesztadatok?

A pénzügyőrség kérésére tettünk a program alá egy tesztelésre alkalmas, „előtöltött” adatbázist, hogy gyorsan láthassanak adatokat a próba listákban és naplókban. Az előírások szerint a program átvizsgálására van szükség, nem a benne lévő adatok tartalmának vizsgálatára.
(A teszt adatbázis tartalmaz partner-, cikk-, tárolóhely-törzs adatokon kívül sok mindent, ami a vizsgálathoz kellhet, pl. törzsadat változásokat tettünk bele előre, hogy a "Törzsadat módosítási napló"-ban legyenek látható adatok. Amikor az ellenőr kinyomtatja a „mintának” szánt anyagkísérő okmányt, hogy meggyőződjön a helyes működésről, akkor is célszerű, ha ezt a teszt adatbázisán teszi meg, hiszen a sorszámok megváltoznak. A demó adatok a telephely engedélyezés során, vagy a hiánypótlás során tesznek jó szolgálatot.)

Ha az ellenőr továbbra is ragaszkodik a fémkereskedő cégének adataival, valós partnereivel, valós bizonylatsorszámaival megvizsgálni a programot, akkor kérje meg a fémkereskedőt, hogy lépjen be a saját felhasználói nevével és jelszavával a számítógépén futó programba (azzal, amit a weboldalon is megadott), és próbálja az „éles” adatbázisukban a rendszert. (Mi azt ajánljuk, hogy gondolják meg, az „éles” adatbázis nem játék. Ha ezzel próbálják ki a működést, azzal veszélyeztetik az adatok tisztaságát. A fémkereskedő nem fogja tudni kitörölni a próbák miatt ottmaradt anyagmennyiségeket.)

Sajnos az éles adatbázis naplójának törlésére nincs lehetőség, ezt a rendelet is tiltja. Esetleg negatív értékek bevitelével korrigálható a tesztelésképpen mentett adat. (Valójában ezt sem szabadna megtenni - a nemrég megjelent 91/2010. (III. 31.) Korm. rendelet miatt -, mert korrekciókat egy külön e célra kiadott jogcímmel lehet majd bevinni. A baj ott van, hogy a VP még nem tette közzé ezeket a jogcímeket, így a program sem képes ezeket használni.)

Ha a bizonylatok számát is ellépteti az éles adatbázisban tesztelő ellenőr, akkor sajnos arra sincs mód, hogy azokat visszaállítsuk, mivel a sorszámok visszaléptetését a rendelet tiltja. Javaslatunk: a legtöbb bizonylat (vételi jegy, szállító, stb.) nem szigorú számadású, így a fémkereskedő elfogadhatja, ha nem 1-től indul a bizonylatok sorszáma, hanem egy nagyobb számról. Problémásabb az Anyagkísérő Okmány sorszáma, de mivel ennek tartományát csak a fémkereskedő külön kérésre fogja – telephelyre vonatkozóan – kiadni a VP, ezért a fémkereskedő csak akkor vigye fel a „Beállítások” modulban, a „Számítógéphez rendelt” sorszámok közé az anyagkísérő okmány sorszámtartományát, amikor azt megkapja a VP-től. (Fontos, hogy a rendelet az aktuális sorszám módosítását tiltja, de az új sorszámtartomány felvitelét megengedi. Ezáltal lehetőség van befejezni egy sorszámkiosztást, és újat felvinni helyette.)

Köszönjük, hogy időt szánt az adatbázisok lényegének megismerésére!

Kapcsolódó cikkünk: "Program verzió száma az engedélyben"